Tájékoztatás Munkavédelmi jogszabály változásról

Tisztelt / Kedves Ügyfelünk!

2020. január elsején több, a munka világát érintő jogszabálymódosítás lépett hatályba. Ezek közül a leglényegesebbeket foglaljuk össze a következőkben.
Frissítésre került a munkavédelemről szóló, 1993. évi XCIII. törvény, mely 2020. január 1-től hatályos.

A 2020. 01.01-től hatályos 1993. évi XCIII. törvény – a munkavédelemről legfontosabb változásai a munkáltatók munkaegészségügyi bejelentéseivel, nyilvántartási kötelezettségeivel illetve a fokozott expozícióban történő foglalkoztatással kapcsolatban történtek.

A részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségeit bővíti az a módosítás, amely szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartalmú részmunkaidőre módosítani. A korábbi szabályozás a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig tette kötelezővé a munkavállaló ajánlatára a munkaszerződés módosítását.

Módosult a munka törvénykönyve a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság körében is: A szülési szabadság immár annak a szülőnek is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza. Az örökbefogadással kapcsolatos, tulajdonképpen pontosító rendelkezés az az új szabály, amely szerint a munkavállaló – örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából – a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, de ilyen természetű az az új szabály is, amely szerint a munkavállaló a gyermekgondozási díj időtartamára fizetés nélküli szabadságra jogosult.

2019. december 30-án jelent meg a Magyar Közlönyben a Kormány 267/2019. számú rendelete a kötelező legkisebb munkabér minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról. A változások lényege, hogy 2020. január 1-től, teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a minimálbér (havibér alkalmazása esetén) 161.000,- forint, míg órabér alkalmazása esetén 926,- forint.

Hasonlóképpen módosul a garantált bérminimum is, azaz a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló kötelező mértékű legkisebb juttatása: a teljes munkaidős foglalkoztatás garantált bérminimumának összege 2020. január 1-től 210.000,- forint, amennyiben a felek havibérben állapodnak meg, és 1.211,- forint, amennyiben órabérben kötik ki a munkavégzés díjazását.

Új nyilvántartási és bejelentési kötelezettségek

A munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény) egy teljesen új fejezettel bővült, ami a munkaegészségügyi bejelentésekkel és nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A módosítás különösen azokat a munkáltatókat érinti, ahol a munkavállalók a munkavégzés során veszélyes anyagokkal vagy rákkeltő anyagokkal kerülnek vagy kerülhetnek kapcsolatba. A törvény két külön nyilvántartási kötelezettséget és egy bejelentési kötelezettséget nevesít.

A veszélyes anyagoknak és a rákkeltő anyagoknak kitett munkavállalók
munkahelyi expozíciójára vonatkozó adatok nyilvántartása

A törvény külön nyilvántartási kötelezettséget határoz meg a veszélyes anyagok és a rákkeltő vagy mutogén anyagok tekintetében. Mindkét nyilvántartás esetében a következő adatokat kell a munkáltatónak nyilvántartania a munkavédelmi törvény alapján:

– munkavállaló nevét, születési helyét, idejét
– expozíciót okozó veszélyes anyag / rákkeltő anyag nevét
– munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét
– az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként

A kötelezően nyilvántartandó adatokból látszik, hogy a munkáltatónak nem elég munkavállalói csoportonként vezetnie a nyilvántartást, hanem minden érintett munkavállaló vonatkozásában egyedi nyilvántartási kötelezettséget ír elő a törvény.

A nyilvántartási kötelezettség mellé szigorú megőrzési kötelezettség is társul. A veszélyes anyagoknak kitett expozíció esetén a nyilvántartás adatait a munkaviszony megszűnését követő 10 évig, ha pedig a munkavállaló rákkeltő hatású anyagnak van kitéve, akkor az adatokat 50 évig kell megőrizni. A rákkeltő anyagoknak kitett expozíció esetén a nyilvántartás adatait az expozíció utolsó napját követő 50 évig kell megőrizni. Látható, hogy a módosítás szövege egy érdekes duplikációt tartalmaz a rákkeltő anyagok vonatkozásában, ahol a megőrzési idő kezdő időpontja eltérő, a veszélyes anyag expozíció nyilvántartás estében a munkaviszony megszűnése, a rákkeltő anyag expozíció nyilvántartás esetében pedig az expozíció utolsó napja a megőrzési idő kezdő időpontja. Ez a két időpont adott esetben eltérhet egymástól, hiszen lehetséges az, hogy egy munkavállaló a munkaköre megváltozása vagy áthelyezés miatt már nem kerül kapcsolatba rákkeltő anyagokkal, ettől függetlenül ezt követően még hosszú évekig állhat munkaviszonyban a munkáltatónál.

Rákkeltő anyaggal végzett tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség

A külön jogszabályban meghatározott rákkeltő anyagokkal (melyeket 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet határoz meg) végzett tevékenységet azok veszélyessége miatt minden év január 10. napjáig be kell jelenteni a munkavédelmi hatóság részére többek között hatósági ellenőrzés lefolytatása érdekében, a bejelentéshez szükséges adatokat a munkavédelmi törvény részletesen szabályozza.

Új nyilvántartás – értesítsük az adatvédelmi felelőst

Mivel az új nyilvántartások munkavállalók személyes adatait tartalmazzák, ezért HR-esként és munkavédelmisként is azonnal jusson eszünkbe, hogy fel kell venni a kapcsolatot az adatvédelemmel, adatkezeléssel megbízott kollégával vagy külső szolgáltatóval is, mivel a munkáltatónak a személyes adatok kezelésével és azok megőrzési idejével kapcsolatosan is vannak nyilvántartási kötelezettségei.

Egyéb módosítások

A módosítást követően ezeket a fokozott expozíciós eseteket hangsúlyosabban elhatárolódnak a munkabalesettől és a foglalkozási megbetegéstől. A törvény például rögzíti, hogy a fokozott expozíciós eset kivizsgálása munkaegészségügyi és munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.

A módosítás a munkavédelmi hatóság részére egy új jogkört is biztosít, ugyanis ha a kötelezett a munkavédelmi hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, a módosítás értelmében a meghatározott cselekmény végrehajtását a munkavédelmi hatóság foganatosítja.

Az élelmiszer előállító-, forgalmazó egységekben évenként egy alkalommal felülvizsgálatot tartunk, megtartva a HACCP ÖNELLENŐRZÉSI TERV előírásait.
28/2017(V.30.) FM rendelet és a a (90/2003. (VII. 30.) FVM-ESzCsM együttes rendelet az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételek irányelveit.
Ezen alkalommal a Munkavédelmi, Tűzvédelmi dokumentációk áttekintését, oktatások megtartását is vállaljuk.
Évenkénti felülvizsgálat díja: 25.000 Ft/ Telephely

 

Kelt: Budapest, 2020. február 10.

Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal elérhetőségeinken.

 

Üdvözlettel:
Manager Service Europe
tel: +3670/638 84 43
e-mail: mse.iroda@gmail.com
www.managerserviceeurope.com